Egészséges test - Egészséges lélek?!

Szia!

Mint tudod ezekben az írásokban az egészség - a boldogság - a bőség harmóniáját szeretném középpontba helyezni. Hiszem, mindannyian ezen téma körül haladunk, keressünk, foglalkozunk vele. Ebben a bejegyzésben az én felismeréseimet "igyexem" átadni. Sok- sok téma kavarog a világunkban, és folyamatában a leghasznosabbakkal szeretnék foglalkozni. A későbbiek folyamán részletesebben foglalkozhatunk azokkal a területekkel, amik téged közelebbről érintenek.

Nem vagyok sem orvos, sem természetgyógyász. A "Józan paraszti eszem" diktálja ezt a rövid eszmefuttatást. Mindezeket a saját gondolataim - megérzéseim, és az elsajátított ismeretanyagokból, és tapasztalatokból jegyzem le.

Szívesen veszem a kiegészítéseket, a személyes tapasztalatokat, élményeket, érzéseket. Igazán jó lenne, ha alkotó módon a hozzászólásoddal te is gazdagítanád ezeket a gondolatokat. Teremtsük meg! Hozzuk létre azt az életet, amit élni szeretnénk! Hiszen, ahol a figyelmünk, ott az energia!

Ma az egészséget helyezem fókuszba.

A Szentírás azt mondja; a test a lélek temploma. Azaz azt jelöli, hogy vigyázzunk rá, mert ez egy szent hely, és nincs módunkban lecserélni! A mai világunkat viszont a rohanás, a sietség, a mennyiség, a versengés, a stresszelés jellemzi. Szervezetünket, testünket, egészségünket nem kímélve rohan a tömeg, és mi sokszor meggondolatlanul követjük őket. Nem számít, milyen áron. A legtöbbször, hogy jobban érezzük magunkat, a felborult egyensúly miatt, ami a szervezetünkben keletkezett, beveszünk egy pirulát, és nem véletlen, hogy a "vezető divathalál listán", az előkelő harmadik helyet sikerült meghódítani a túlzott gyógyszerfogyasztással.

"Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség hiánya". A fogyatékosság nem zárja ki az egészséget.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Eg%C3%A9szs%C3%A9g

A fenti idézetet, amit a WHO fogalmazta meg. Mindannyian keressük azt az állapotot, ahol ezt megtapasztalhatjuk - megélhetjük. Pontosan ezért kezdtem ezeket a bejegyzéseket (lehet, hogy ösztönösen) megfogalmazni és írásban rögzíteni blogok formájában, hogy mindannyiunk hasznára lehessen, alkalmazhassuk, és hozzuk a figyelmünk tárgyává ezeket a gondolatokat.

Talán a legfontosabb:   Ezt - ezeket nem lehet instant! Nem lehet azonnal! - Hiszen a szervezetünk folyamatosan reagál a saját gondolatainkra, érzéseinkre egyrészről, és másrészről, a külső körülményeinkre, minket ért benyomásokra:ételre, italra, amiket elfogyasztunk, levegőre, amit beszívunk... vagyis arra, amit adunk a testünknek. Tehát, kontrollálnunk kell életünket kívül és belül egyaránt. Jelen világunkat ez a kettősség jellemzi.

Gyermekkorunkban alakul ki az immunrendszerünk ilyenre, mint amilyen most. Igaz, ide tartozik az öngyógyító képességünk is (ami viszont velünk született). Természetesen ezt a képességünket is tanítani, fejleszteni kell folyamatosan. Kisgyermek korunkban többször is megbetegszünk különböző vírusok, baktériumok által. Meg kell tanítani a szervezetünket ezek legyőzésére. Ehhez legtöbb esetben külső segítség szükséges. Így alakult ki az orvoslás, ami egyidős az emberiséggel.

Arra a meggyőződésre jutottam, hogy az emberek alapjában véve jók! Amikor az egyik ember segíteni akar egy másiknak, hogy azt az nagy adományt, az életét megvédje, tiszta szándék vezérli s ez a szándék mélyen mindannyiunkban megvan. Figyelemre méltó, hogy vannak olyan emberek, akik arra teszik (tették) fel az életüket, hogy megvédjék, meggyógyítsák embertársaikat. Ezek az emberek életük jelentős szakaszát arra fordították, hogy tanuljanak ezért. Megesküdtek, hogy másokat ilyen módon segítsék. Az első orvos, aki rendszerbe foglalta, és elindította ezt a szokást Hippokratész volt. 

Lásd:  

Mielőtt "beszélnénk" az orvoslásról, mindenképpen meg kell említenünk, hogy a vezető pszichológusok szerint a legtöbb betegség szinte 100%-ban lelki eredetű. Mintha az illető döntene úgy, hogy megbetegszik. Ez igen viccesen hangzik, és a legtöbben felületes információk birtokában így nyilvánulnak meg: Miii? Ez egyáltalán nem igaz! Én nem akartam megbetegedni! Pedig, ha a felszín mögé nézünk, igenis lehetséges. A fent említett felgyorsult tempó, az önmagunkkal nem törődés, csak hogy megfeleljünk (a cég, a főnökeink esetleg a házastársunk - párunk, gyermekeink, és így tovább... elvárásainak), egy kicsit megzavarodunk, és a szervezetünk nem tudja, mit tegyen, felborul a belső harmóniánk, és következményként megjelennek a tünetek. Ezáltal még jobban frusztrálódunk, mivel szabadságra, táppénzre nem mehetünk. Ha ugyanis egy kis pihenést engedhetnénk meg magunknak, az a jövedelmünk csökkenéséhez, vagy az állásunk, üzletünk szüneteltetéséhez, vevőink pácienseink, ügyfeleink elvesztéséhez vezethet. És így egy "ördögi kör" alakul ki,  a "22-es csapdája". Ennek a folyamatnak eredményeként, a testünk valós betegséget produkál, hogy feltöltődhessen. De mi nem foglalkozunk továbbra sem vele, elmegyünk orvoshoz, feliratunk vele valamilyen tünetmentesítő pirulát, és folytatjuk tovább a "pokoljárást". A helyzet következményeit, már ismerjük.

A másik terület, hogy a felgyorsult élethez párosulva az ételeink, italaink (és természetesen a levegő) minősége sem az, ami ezt a tempót elegendő tápanyaggal, energiával, vitaminnal és ásványi anyaggal látja el. Az élelmiszerek minősége silány és egy minőségi éhezésnek nevezett jelenség alakul ki. Sejtszinten éhezik a szervezetünk. És amit a legtöbben tesznek, hogy ismét a tüneti kezelést választják. Instant megoldást akarnak. Azonnali egészséget, ha ez nem lehetséges, akkor valamit, ami a túlélést biztosítja. Eredményképp ugyanazon a folyamaton, ugyanazzal az eredménnyel, mint az előző bekezdésben rávilágítottunk, találjuk magunkat szemben.

Mintha csapdába került volna az emberiség. Olyan helyzet alakult ki, mintha minden oldalról be lennénk kerítve. Lehet, hogy nem voltunk ennek aktív részese, de hagytuk, hogy ilyenné váljon. Ez a mi felelősségünk is! Ez mind a "túlélő üzemmód" következménye. Az őseinknek ez segített, nekik ez volt az életben maradás záloga. Ennek a viselkedésnek a mi korunkban, viszont csak hátrányos következményei vannak, mint látjuk. Ez a kultúránk eredménye!

Talán kicsit több figyelmet kellene szentelnünk az ok-okozat törvényének, ezt a keleti vallások a karma törvényének nevezik, itt nyugaton a vetés és aratás törvényének tartják. Ha "mérgező" gondolatokkal, vagy élelmiszerekkel tápláljuk az elménket - a testünket, ekkor ne csodálkozzunk, hogy a szervezetünk is ennek megfelelően reagál. A második következményként, tudnunk kell, hogy, ha éveken keresztül rossz dolgokkal tápláltuk magunkat, az nem fog a hasznos anyagoktól azonnal megjavulni. Jelentős időre is szüksége van a szervezetünknek, hogy az egyensúly ismét beálljon. A harmadik vonatkozása ennek a jelenségnek (törvénynek), hogy sokkal jobban fogjuk érezni magunkat, ha lecseréljük a régi megszokottat. Ez természetesen nem fog könnyen menni. A régi szokás nem adja magát könnyen. Vegyünk róla tudomást, hogy így működünk.

Az elménket és a testünket akár vehetjük úgy, mint egy darab termékeny földet. Vethetünk bele hasznos magot, mint például búzát, ami hasznos, és vethetünk bele mérgező magot, például nadragulyát, ami viszont mérgező. A föld mind a két növényt táplálja. A mérgezőt ugyanúgy, mint a számunkra hasznosat. A szervezetünk is így fog reagálni egy ideig. Ezért fontos, hogy az "életünk kertjét" folyamatosan figyelemmel kísérjük, és a negatív dolgokat "kigyomláljuk"!

A megoldások számbavétele a következő

bejegyzés

tárgya

lesz!

Legyen áldott az életed! 

Valósuljanak meg az álmaid, vágyaid elképzeléseid!

Ha szívesen közvetlenebb kapcsolatba szeretnél lépni velem, itt jelezd!

És ha vannak olyan gondolataid, kiegészítéseid, alkotó megjegyzéseid, írd ide a hozzászólásba! Teremtsünk valami olyant, ami mindannyiunkat előre visz!