A császár új ruhája, avagy hogyan győzzük le...
A mai bejegyzésben Andersentől ismert történettel
foglalkozunk kicsit. Alcímnek:
Hogyan győzzük le az egónkat!
De előtte, hadd köszönjem meg, hogy olvasod a blogjaimat. Remélem, hasznosnak találod őket!
Tehát! Van egy mese, amit szinte mindannyian ismerünk, és nagyon érdemes tanulságot - tanulságokat könyvelhetünk el általa. Ez a mese kivételesen jól példázza az EGO(nk) működését a történet szinte az összes szereplőjénél.
A császár új ruhája.
Sajnos, a magyar megfelelőjét nem pontosan tudom - a szinonimaszótár heghatározását ide másolom: "egoista" szinonimái:
egocentrikus, én központú, önző, önimádó, individualista, gőgös, felfuvalkodott, pöffeszkedő, fennhéjázó, dölyfös, pökhendi, önhitt, nagypofájú, önelégült, kivagyi, kevély, rátarti, hiú, nagyképű, elbizakodott, fölényeskedő, öntelt, beképzelt, fellengzős, fölényes, hetyke, hencegő, lekezelő, hányaveti, hetvenkedő, hatalmaskodó, orrát fennhordó, arrogáns, gangos, önfényező, vagánykodó, nagyzoló, önimádó, okoskodó, el van telve magától, szerénytelen.


A történet ismert: A hiú császár új ruhát varrat magának közelgő születésnapjára, de valami igazán egyedi darabot szeretne. Ezért fogadja fel az ismeretlen fiatalembert a feladatra, akit a környéken senki sem ismer. Bár a fiú sem szőni, sem fonni, sem varrni nem tud, a király hiúságára, az emberek butaságára és félelmeire alapozva a világ legkülönösebb ruháját ígéri az uralkodónak.

Úgy látom, hogy nem csak a császár rendelkezett ezzel a tulajdonsággal (az egoizmussal), hanem az egész udvar, a személyzet is. A rövidtávú gondolkodást nagyon jó példázza. A valóságot a jelen állapotot nélkülözi és az illúzióban élést tükrözi. Az emberi elme, az agy és a test uralkodása a lényünkön. A szabad akaratot, a választás szabadságát dönti romba a hatalmon lévők viselkedése. A történet végén egy kisfiú "kinyilatkoztatja" az igazságot, és a császár szembesül hibájával, belátja hibáit, és pozitív megoldás születik.

A mesében végig felismerhetjük a képzelet szüleményeit, amit az ego okoz. Azokat a kialakult viselkedésmintákat sajnos, sokszor a mai életünkben is tapasztaljuk. Ezek mind-mind, azaz mindig a félelmekből erednek. Ha te is egészséges - boldog - bőséges életet szeretnél élni, mint én is, a félelmeinket rá kell venni, hogy visszavonulót fújjon, és a bizalmat, a reményt, a hitet, a szeretetet és az örömöt táplálni magunkban. Ez mind - mind olyan érzelem, melyek megosztva növekednek. Tudatosan figyelni önmagunkat, és igyekezni, ha el-el kalandoznánk a negatív irányba, visszavezetni a gondolatainkat. Tudom, hogy a nehézséget még fokozza, közvetlen környezetünk hozzáállása. Ha ki akarunk mászni a gödörből, akkor "jó szándékból" le akarnak beszélni róla (családunk tagjai, barátaink, iskolatársaink, kollégáink): Úgy sem fog sikerülni! Pont te? És így tovább. Sajnos az esetek többségében hajlamosak vagyunk elfogadni. De mélyen belül, a szívünk mélyén tudjuk, hogy nincs igazuk. Nem véletlenül vagyunk itt és most. Van valami fontos dolgunk ezen a földön.
A történet másik fontos tanulsága lehet, ahogy az ismeretlen mester képes volt segíteni a császárnak, és ezáltal a népnek, hogy az uralkodót rávezette, hogy mi is az igazi feladata. A mester nem beszélt, nem győzködött, hanem a császárt szembesítette a viselkedésével. A császár sem a saját életét élte, hanem amit a környezete elvárt tőle. Viszont benne is megvolt az igény mélyen, hogy ne ezt az életet élje, hiszen a történet végén a gigantikus ruhatára ékességeit hajlandó volt feláldozni a nép javára. Megtalálta ő is önmagát, és azt tette, amit mindig is kellett volna, szolgálta a népét.

Még egy általam fontos gondolat, hogy a megfigyelés eszköze a szem és nem a fül! "Higgy a saját szemednek!"- tartja a mondás. Ha valamiben bizonytalannak érzed magad, járj utána, és figyeld meg! Ne az emberekre hallgass, akik körülvesznek, hiszen, ha ők biztosak lennének, valószínűleg, hasznos megoldást mutatnának. A lényeg, hogy informálódj, és gondold meg, kitől fogadsz el tanácsot! Aki legjobban meg tudja mondani neked, az lehet, hogy meglepő, az a személy pont te magad vagy. Hallgatni egyedül a szívedre érdemes! Hiszen mindig is veled volt, és minden körülményed ismeri. Ehhez teremts csendet időnként egy fél órára!
Köszönöm, hogy ezt a mai bejegyzést is elolvastad, és hasznosítasz belőle. Ha úgy érzed, szívesen kiegészítenéd, kommentelnéd, itt az oldal alján megteheted. Jó dolog lenne, ha együtt teremtenénk! És ha elnyerte tetszésedet: Tudod, Like és megosztás!
/ Váci Mihály /

Legyen áldott az életed! Valósuljanak meg álmaid, vágyaid elképzeléseid!