Maga is üzletember! Az önbecsülés visszaszerzése.

Egy New York-i üzletember látta, hogy egy férfi ceruzákat árul. Beledobott egy dollárt a tányérjába, és sietve fölszállt a metróra. Aztán meggondolta magát, visszalépett a kocsiból, odament a koldushoz - mert valójában persze az volt -, és elvett néhány ceruzát. Mentegetőzve magyarázta, hogy sietségében megfeledkezett a ceruzákról, de reméli nem sértette meg a férfit.

- Elvégre maga is üzletember, mint én, és tisztességes áron kínálja a portékáját - ezzel távozott. és még éppen elérte a következő szerelvényt.

Néhány hónappal később valami társadalmi rendezvényen jól öltözött üzletkötő toppant elé, és bemutatkozott.

- Bizonyára nem emlékszik rám, és én sem ismerem a nevét, de sohasem felejtem el önt. Ön adta vissza az önbecsülésemet. Ceruzákkal koldultam, amíg ön oda nem jött, és üzletembernek nem nevezett.

 Egy bölcs szerint: "Sokan többre jutottak, mint hitték, mert valaki más hitt benne, hogy többre jussanak." Vajon mi hogy látunk másokat? Nem akkor tesszük másokkal a legnagyobb jót, ha megosztjuk velük a gazdagságunkat, hanem akkor, ha feltárjuk előttük saját gazdagságukat. Döbbenetes, mennyi tehetség és képesség rejtőzik egy emberben.

Ebből a könyvből mereítettem a történetet:

A szíved belső hangja súgja, hogy sokkal többre vagy képes te is. Nem érted, hogy mi az, ami korlátoz, hogy a benned lévő tehetséget kihozd magadból. 

Nézd át az oldalam, és hallgass a szívedre! Segítek!